Originally Posted by
Stears
Csakhogy senki nem tekinti a tősgyökeres régi (II.VH előtti) BP-i családokból származó embereket etnikailag magyarnak, ezt még ők maguk is nagyon jól tudják, és hosszabb idő után el is mondják neked ha megkérdezed őket. (sorolják idegen felmenőiket). Ők csak un. politikai magyarok. (Ergo van egyféle magyar identitásuk, amit csak un. politikai identitásnak lehet hívni). Igen ezek az emberek sem úgy néznek ki, és genetikailag sem hasonlóak az etnikai értelemben vett magyarokhoz. A genetikusok így nevezik őket: A "budapesti kevert populáció". Az idegen populáció aránya óriási lehetett a Monarchia alatt BP-en, amit azonban statisztikai számokban nem láthatunk, mivel etnikai cenzus nem létezett Magyarországon akkoriban, csak nyelvi cenzus. Azaz a korabeli kérdezőbiztos annyit kérdezett: "Önök milyen nyelven beszélnek leggyakrabban otthon a családban?" HA a válasz "magyarul" volt, akkor úgy is regisztrálták be őket. Ráadásul kétnyelvűség dokumentálására (ami gyakori ilyen közösségekben) sem volt rublika a papírokon. A nyelvtudás nyelvismeret önmagában még persze nem volt etnikai identitás, hiszen hányan beszélnek németül vagy angolul a nagyvilágban és Európában, anélkül hogy német vagy angol identitásuk lenne. Ami nem meglepő , ha egy nagyvárosba kerül egy rakás etnikum, a lingua franca lesz az uralkodó.
Riasztó képet festett viszont a pesti munkásosztálynál a szakszervezeti képviseletek szerkezete, ezek etnikai nacionalizmustól sem voltak mentesek. BP-en voltak német, cseh, szlovák, Ruszin , román, szerb stb. szakszervezetek, ezeket azonban 1890-es évektől betiltották, és csak a magyar nyelvű szakszervezeteket engedélyezték a fővárosban.
Hogy mennyire problémás volt az I.VH végén Budapest "mágyhiárul beszélő" de identitásában multi-kulti sokféle etnikai jellege, semmi sem bizonyítja jobban mint a BP-i munkásosztály reakciója az un. őszirózsás forradalom után. Rengeteg lehetett belőlük, azonban az etnikai cenzus hiánya miatt erről sem tudunk adatokat. Az etnikai identitást többnyire az apa származása döntötte el azokban az időkben. Nyilván BP-i csehek és a szlovákok sokan örültek hogy végre a csehszlovák állam megalakult, vagy ha nem is mind örültek ennek, számukra semleges volt ha elcsatolják a magyaroktól. Ugyanez a "titkon örvendező" vagy semleges magatartás BP románokra szerbekre is igaz és a velük keveredettekre is, amikor hallottak Erdély elfoglalásáról vagy a Vajdaság megszállásáról. Nem véletlen, hogy amikor Kun Béláék kommunista pártja megalakult, az alapító kongresszuson a résztvevők leszavazták a "Magyar Kommunista Párt" elnevezést, és a "Kommunisták Magyarországi Pártja" elnevezés kapta a legtöbb szavazatot.
Bookmarks